(Hé - Pé: 8:00 - 16:00)info@cdrmarket.hu

Papír – hogy jött létre és milyen a története?

A papír egy olyan mindennapos dolog, amely felett már egyáltalán nem gondolkodunk. Könyveket, magazinokat vagy akár az irodai papírt nyomtatóba természetes dolgoknak tartunk. Mintha a papír időtlen idők óta lenne itt. Pedig az ellenkezője igaz. Magát a papírt számos olyan anyag előzte meg, melyekben csak egy volt közös. Mindegyiken igyekezett az ember megőrizni saját alkotásait és fontos információkat.

Nem gondoltunk most csak az agyag, vagy viasztáblákra. A papír elődei szempontjából inkább a „kifinomultabb“ változatokra összpontosítunk. És ezek a papirusz és pergamen. Utóvégre közülük az elsőtől származik a papír elnevezése. Nem csoda tehát, hogy éppen a papirusszal kezdjük rövid történelmi visszatekintésünket.

Papirusz kontra pergamen

Minden civilizáció nyilvánvalóan a települése közelében legelterjedtebb anyagokat használta fel. Természetesen vonatkozott ez az építkezési, de ugyanúgy más anyagokra is. Tehát míg Mezopotámiában a már említett agyagtáblákra írtak, néhány évezreddel később az ókori Egyiptomban (megközelítőleg 3000 – 2 500 évvel időszámításunk előtt) elkezdték a papirusz használni. Az egyiptomiak a Cyperus papyrus növényben rejlő potenciált használták ki, amely jól termett a Nílus folyó deltájánál. A papiruszt a növény vékonyra vágott csíkjainak préselésével gyártották. Tulajdonságainak köszönhetően a következő évezredekben elterjedt az összes Mediterrán területen és a Közel-Keleten is.

A görög-latin világ számára azonban a papirusz nem volt a legideálisabb anyag. Egyiptomban állították elő, a kereslet meghaladta a kínálatot és az Európába történő szállítása is kiadást jelentett. Így jutott fokozatosan szóhoz időszámításunk 3. évszázadában egy kis-ázsiai találmány Pergamon városából. Az írás rögzítésére szolgáló anyag juhok, kecskék, borjak bőréből készült és a 13. századig írás rögzítésére  leggyakrabban alkalmazott anyag volt. Változás csak az olcsóbb papír megjelenését követően állt be. A pergamen előállításához a bőrt meszes oldatban áztatták, majd ezt követően kifeszítették fa keretekbe és szárították. Végül a pergamen felületét habkővel és krétával kezelték.

A papír történelme Kínához kötődik

A fentiekben említett anyagfejlesztés Egyiptom, a görög-latin világ és Kis-Ázsia esete volt. Más volt a helyzet Kínában. Itt a papír történelme elkezdődött még időszámításunk kezdete előtt. Időszámításunk 105. évében a papírgyártás technológiája magasabb szintre emelkedett. Az eperfa kérgéből készült papír len, juta vagy kender hozzáadásával már sokban emlékeztetett a mai irodai papírra. Természetesen a papírgyártás pontos folyamata és összetétele titokban maradt, de végül a titok felfedéséhez az arabok keletre való terjeszkedése járult hozzá.

Ezután a 12. században elkezdődött a papírgyártás Spanyolországban és Olaszországban, ahonnan fokozatosan kiterjedt egész Európára. 1453-ban Johann Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatás technológiáját és megépítette az első nyomdagépet. Ez a találmány nagyon fontos impulzus volt a papírgyártás terén is. A növekvő kereslet következményeként elkezdtek szaporodni óriási iramban a papírgyárak. Csehországban az első papírgyár megjelent már a 15. század végén és a papírgyártás kezdetei Magyarország területén valószínűleg a 16. századba nyúlnak vissza.

A következő évszázadok során igyekeztek a kézi munkát gépekkel felváltani, kibővíteni a szitát, növelni a munka termelékenységét és tökéletesíteni a technológiai eljárásokat. Eredményül új papírtípusok jöttek létre és növekedett a papír minősége.

Kevésbé ismert érdekességek a fáról és papírról

A faipari biomassza a papírgyártás legfőbb nyersanyaga, amikor is egy tonna papír előállításához általában 2 – 3 tonna fa szükséges. Leginkább tűlevelű. Egy fából megközelítőleg 80 000 darab A4-es formátumú irodai papírlap készül.

Tudta azonban, hogy a fából készült biomassza fő összetevői közé tartozik a cellulóz, hemicellulóz vagy lignin és mellékes összetevői közé az úgyn. extrahált anyagok (pl. aromás szénhidrogének, tanninok, glikozidok, gyanták, természetes színezőanyagok és összetett cukrok), melyeket nagymértékben alkalmaznak az ipari termelés különböző ágazataiban?

Megemlíthetjük a kozmetikai vagy gyógyszeripart, de szigetelőanyagok, valamint szőnyegek, textíliák és ragasztók gyártására is. A mi szemszögünkből az extrahált anyagok szintén érdekesek azáltal, hogy a már említett területeken kívül a nyomdafestékekben is alkalmazásra kerülnek.

Amit a statisztikák mondanak

Nos, ha érdeklik a papírfogyasztás statisztikái, akkor ezt az adatot is megmutatjuk. Az egy lakosra jutó éves papírfogyasztás Magyarországon körülbelül 85 kg. Összehasonlításképpen Csehországban a papírfogyasztás egy főre eléri a 130 kg-ot és az egész Európai Unióban ez az érték 180 kg körül mozog. A papírfogyasztás természetesen továbbra is emelkedő tendenciát mutat.

TIPP: A környezetvédelemre való tekintettel a papír újrahasznosítás témája mindig aktuális. Azonban a környezetvédelemhez hozzájárulhatunk nemcsak papírgyűjtéssel, hanem ha ökológiai módon semmisítjük meg az öreg patronokat és tonereket.